13.3.1. Festészet
84. ábra
Masaccio: Szent Péter és Szent János apostolok
Ghirlandaio viszonylag rövid élete folyamán falképciklusok és oltárképek hosszú sorával díszítette Firenze és a többi toszkán város templomait. Mesteri képességgel emelte át a hétköznapok hangulatát az egyházi és állami ünnepek atmoszférájába, és poétikus képein az ugyancsak földi dolgok sosem váltak prózai ábrázolásokká. Lírai vénája ilyen finom szubjektív pillanatokban tört át az epikus ábrázolás objektív óráinak folyamán.
Botticelli festészete másféle tükörben mutatta be a század utolsó harmadának Firenze-képét. Életművében Ghirlandaióhoz hasonlatosan szép számmal szerepelnek a firenzei templomok számára készült oltárképek és kisebb falképek, az elitről festett portrék és a házkápolnákba rendelt Madonnák, ő azonban nagyobb arányú freskóciklusokra csupán kivételesen vállalkozott. Egyéni stílusának érett példája a San Barnaba főoltárképe.
Verocchio: Leonardo mestere. Képein gyakran láthatóak a tanítvány keze nyoma is. A háttéri táj, Jézus és János alakjainak több részlete és mindenekelőtt a csaknem profilban térdelő angyal bizonyítja azt, hogy az ifjú lángész mesterének képét nemcsak formáiban egészítette ki, hanem koncepciójában is tovább alakította és megújította.
85. ábra
Balról jobbra. Ghirlandaio: Pásztorok imádása
Botticelli: Madonna szentekkel
Verocchio: Krisztus keresztelése