Mátyás uralkodásának évtizedeiben az olasz-magyar művészeti kapcsolatok tovább mélyültek. A királyi udvarban a legnagyobb itáliai mesterek művészete is képviselve volt. Tudjuk, hogy Mátyás Lorenzo Medicitől Verrocchio bronz-domborműveket, a milánói Lodovico Morótól pedig valószínűleg Leonardóval festetett Madonna-képet kapott ajándékba. A nagy reneszánsz uralkodó szenvedélyes gyűjtő volt, barátja minden művészetnek. Különös szeretettel foglalkozott az építészet kérdéseivel s nagy buzgalommal gyarapította híres könyvtárát. Olaszországi összeköttetései, építkezései, gyűjtő és mecénási tevékenysége érlelte meg a magyarországi reneszánsz művészet első gyümölcseit. A hazai reneszánsz művészet kibontakozása elválaszthatatlan személyétől, művészetpolitikájától; példamutatása ösztönző erő maradt halála után is. II. Ulászló király műpártoló tevékenysége Mátyásét utánozta, s a kor kimagasló mecénásai, mint Bakócz Tamás, Szathmáry György, a Báthoryak, Perényiek, Szapolyaiak ugyancsak Mátyás útján haladtak.

96. ábra         
A Báthory-Madonna

Mátyás király műpártoló tevékenységének első és legfontosabb tette a budai palota kibővítése és újjáépítése volt. A budai vár építkezései mellett Mátyás másik nagy alkotása a visegrádi palota volt. Sorsa hasonló a budaiéhoz. A későbbi századok viszontagságai falait romba döntötték, köveit a környék lakói széthordták, csupán alapfalai és néhány faragványa maradt meg a föld alatt. Miként Budáról, a visegrádi palotáról is a hajdani leírások és az ásatások tájékoztatnak, ezekből szerzünk tudomást pompás gazdagságáról, alaprajzi elrendezéséről, művészi emlékeinek nagy kvalitásairól. Az egyes építészeti elemek stílusa egyezik a budai faragványok stílusával. Mátyás építkezéseinek és a két palotának nagy történeti jelentőségére figyelmeztet, hogy ezekhez hasonlóan díszes, gazdag, közvetlen olasz ihletésű alkotás Itálián kívül, az Alpokon túl másutt nem keletkezett. E hatalmas arányú királyi építőtevékenység volt a fiatal reneszánsz művészet legfőbb ösztönzője. Mátyás uralkodásának utolsó évtizedében honosodott meg az új stílus a királyi székhellyel szoros kapcsolatot tartó főrangúak udvarában is; az 1480-as évek több emléke tanúskodik arról, hogy a reneszánsz térhódítása mind szélesebb területekre terjedt ki. A szobrászaténál is kevesebb emléke ismeretes a hajdani monumentális festészetnek. A reneszánsz freskók, táblaképek a reneszánsz palotákkal együtt pusztultak el; a felvidéki és erdélyi templomok számára készült szárnyasoltár-festmények pedig a nyolcvanas évek során még nem mutatnak közös vonásokat a királyi és főúri udvarokban virágzó új stílussal. Az elveszett emlékekért Mátyás híres könyvtárának a pusztulástól megmenekült, miniatúrákkal díszített becses kötetei kárpótolnak. A gazdag díszítésű kéziratok részben Itáliából, részben a Budán alapított miniátor műhelyből kerültek a királyi könytárba. Mátyás Firenzében a legjobb miniátoroknál rendelte kódexeit. Mátyás rendszeres és következetes gyűjtése eredményeképpen, művészi becsét tekintve, a korszak egyik legjelentősebb könyvtára alakult ki a budai palotában. Az uralkodó halála után azonban a Corvina lassú hanyatlásnak indult. Előbb az udvarba bejáratos főpapok szerezték meg a gyűjtemény egy-egy szép darabját, később Mátyás utódai könnyedén elajándékozták vendégeiknek, híveiknek a nagy királytól alapított könyvtár számos kötetét. Végső pusztulása, szétszóródása azután következett be, hogy Budát felszabadították a török megszállás alól. A páratlanul gazdag együttesből korunkra mindössze másfélszáz kötet maradt, de ezek is a különböző európai könyvtárakban szétszóródva.

97. ábra         
Mátyás-Corvina (részlet)

A humanista könyvgyűjtést Vitéz János, majd unokaöccse, Janus Pannonius kezdte el. Könyvtáruk - bukásuk után - a Corvinákat gyarapította, s maga Mátyás már 1460 táján jelentékeny mennyiségű könyvet másoltat, vásároltat.