14.1.2. A magyarországi reneszánsz második korszaka

iDevice ikon

Ebben az időszakban, amely nagyjából Mátyás halálától a török megszállásig, 1526-ig tart, a stílus hatósugara szélesen kiterjed, súlypontja Budáról a főrangúak udvarába tevődik át. Az újabb központok kialakulását részben a stílus növekvő ereje, részben a központi királyi hatalom hanyatlása mozdította elő. II. Ulászló uralkodása első idejében folytatja ugyan a Mátyástól megkezdett építkezéseket, de gyengülő hatalma következtében Buda a művészet területén fokozatosan elveszti korábbi vezető szerepét. A királyi udvarnál is jelentősebb központ alakul Esztergomban, a Mátyás környezetében nevelkedett Bakócz Tamás székhelyén. A nagyhatalmú érsek legkiemelkedőbb alkotása, az egész magyarországi reneszánsz építészet legszebb emléke, az 1507-ben a régi székesegyházhoz épített, majd 1823-ban az új székesegyházba foglalt Bakócz-kápolna. Öt évvel a Bakócz-kápolna építése után, 1512-ben készült e korszak másik jelentős magyarországi reneszánsz épülete, a gyulafehérvári Lázói-kápolna. Formáin az észak-olasz építészet hatása és a helyi hagyományok érvényesülése egyaránt megfigyelhető. Mestere magyarországi művész volt, nem szakadt még el teljesen a gótikus stílustól.

98. ábra
Bakócz-kápolna

A századforduló évtizedeinek szobrászatában jelentős külön csoportot alkot az ugyancsak közös típust követő sírkőszobrászat. A szerkezetükben, ornamentális részleteikben reneszánsszá váló címeres sírköveknél fontosabbak a figurálisak, melyek a reális emberalak-ábrázolás és a portrészobrászat fejlődéstörténetének jelentős állomásai. E reneszánsz síremlékek leggyakrabban említett példája Szapolyai Imre és Szapolyai lstván szepeshelyi sírköve. Hajdani táblaképeink közül az itáliai ihletésű, főúri megrendelésre készült festmények kivétel nélkül elpusztultak. Így ismert tábláink - az erdélyi és felvidéki szárnyasoltárokat díszítő képek - reneszánszkori táblaképfestészetünkről egyoldalú képet rajzolnak. Legnagyobb részük még a gótikus stílus továbbélését bizonyítja; reneszánsz jellemvonásaikat az északi művészetek, a polgári freskóhoz hasonlóan, Dürer és a dunai iskola hatásának köszönhetik.