A munkaviszony olyan foglalkoztatási jogviszony, amely meghatározott tevékenység elvégzésére jön létre, a munkát biztosító munkaadó és a munkát ellátó munkavállaló között. Munkavállaló csak az lehet, aki tizenhatodik életévét

betöltötte, kivéve a tizenötödik életévét betöltött tanuló az iskolai szünet alatt, törvényes képviselőjének hozzájárulásával. A munkáltató köteles közölni a munkavállalóval, hogy ki a munkáltatói jogkör gyakorlója. 

Nemük, koruk, egészségi állapotuk alapján a munkavállalók bizonyos köre fokozott veszélynek van kitéve azonos munkakörülmények mellett is, ezért a törvény előírja, hogy nőt és fiatal munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, mely testi alkatára, fejlettségére tekintettel rá hátrányos következménnyel járna. 

Az összes munkavállalóra vonatkozó kollektív szerződés csak olyan munkahelyen köthető, ahol munkavállalói érdekképviselet működik. A szakszervezetek létrehozására és a kollektív szerződés kötésére vonatkozó szabályokat a Munka törvénykönyve (Mt.) írja elő. Az így létrehozott szakszervezet csak akkor köthet a munkáltatóval kollektív szerződést, ha az Mt. előírásai szerint arra jogosultságot szerez. A megkötött kollektív szerződés szabályozhatja a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének a módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét. A kollektív szerződés nem lehet ellentétes az Mt.-vel és csak pozitív irányban térhet el tőle. A munkáltató köteles elősegíteni, hogy a kollektív szerződést a munkavállalók megismerjék.

A kollektív szerződés

• A munkaviszonyra vonatkozó bármelyik kérdésről rendelkezhet, de jogszabállyal ellentétes nem lehet.
• A munkáltatónál egy kollektív szerződés köthető.
• A kollektív szerződést - eltérő megállapodás hiányában - bármelyik szerződéskötő fél három hónapos határidővel felmondhatja.
• A kollektív szerződést a szerződő felek kötelesek az illetékes Minisztériumnak a megkötést követő 30 napon belül nyilvántartásba vételre bejelenteni és a kapcsolódó adatszolgáltatást teljesíteni.

Ezen a mintán megtekinthet egy helyi szintű kollektív szerződést!

A munkajogban fontos szerepet kapnak a szakszervezetek és az üzemi tanácsok. A szakszervezet a munkavállalók olyan érdekvédelmet szolgáló tartós egyesülése, amelynek célja közös követelések elérése a munka világában, különösen a munkabérek, a munkavégzés szabályai területén és a munkavállalók számára fontos szociális kérdésekben. Az üzemi tanács feladata a munkavállalói érdekek védelme és képviselete az üzemben. E célból az üzemi tanács a munkáltatóval írásbeli üzemi megállapodást köthet, amely a munkavállalónak szélesebb körű jogokat biztosít, mint a törvény vagy a kollektív szerződés. Az üzemi tanácsnak személyi és gazdasági ügyekben bizonyos közreműködő szerep jut. Felmondások és elbocsátások esetén értesíteni kell az üzemi tanácsot, és meg kell hallgatni a véleményét. Minden üzemben, ahol a foglalkoztatottak száma ötnél több, választható üzemi tanács.