A piac a csere, a potenciális eladók és vevők találkozásának színtere, ahol termékek és szolgáltatások cserélnek gazdát igény, szükségletkielégítés, illetve profitszerzés céljából.

Ahhoz, hogy a csere létrejöjjön, az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:

• Minimum két félre van szükség (eladó, vevő).
• Mindkét félnek kell, hogy legyen valamije, ami a másik számára valamilyen mértékű haszonnal bír.
• Mindegyik fél képes kommunikálni a másikkal.
• Mindegyik félnek jogában áll a cserét elfogadnia vagy visszautasítania (szabadon dönthet a cseréről).
• Mindkét fél kívánatosnak és elfogadhatónak tartja a másikkal való megállapodást, a cserét.

A csere csak abban az esetben jöhet létre, ha ez az öt feltétel mind egyszerre fennáll. Még akkor sem biztos, hogy létre is jön, hiszen meg kell állapodniuk az ellenszolgáltatás mértékéről (a cserefeltételekről). Ennek feltétele, hogy a csere végén mindkét fél jobban, de legalábbis ne rosszabbul járjon a csere előtti állapothoz képest.

A termék csere- vagy piacképessége

Akkor nevezhetünk egy terméket csere- vagy piacképesnek, ha a fogyasztó számára van alaphaszna: piacképes többlethaszonnal rendelkezik (pl. olcsóbb, jobb stb.). Vagyis az alaphaszon az a hasznosság, amely valamely szükségletet ki tud elégíteni (ld: Maslow-piramis). 

Nézzük meg, hogy a csere során milyen kérdések merülnek fel a vevő és az eladó részéről (amely akár befolyásolhatják is a csere kimenetelét)! 

Fogyasztó részéről:

• Miért vegyem meg ezt a terméket?
  Az erre a kérdésre adott válaszból kiderül, hogy a termék rendelkezik-e alaphaszonnal. Ha igen, akkor érdemes lehet elindítani a csere folyamatát. 

Vállalat részéről:

• Miért éppen ezt vegye meg a fogyasztó?
  Ha erre a kérdésre tudunk válaszolni, akkor megtudjuk, hogy piacképes-e a termék, milyen többlethaszonnal rendelkezik a versenytársakhoz képest.

• Miért éppen ő (az adott fogyasztói csoport) vegye meg?
  Ha erre a kérdésre megtaláljuk a választ, akkor vevőképes a termék: van olyan célcsoport, amelynek a termék hasznot jelent. 

Ahhoz, hogy a csere létrejöjjön, nemcsak vásárlási szándékra (igényre) és termékre/szolgáltatásra van szükség, hanem az igény mellett vásárlóerőre (a vevő szabadon elkölthető pénzösszegére) is. Az igény és a vásárlóerő alkotja a vállalat számára a tényleges keresletet. Hiszen a vásárlási szándék önmagában a vállalat számára nem hoz profitot, nem tudja fedezni működési költségeit: hiába szeretném megvenni a Senator tollat, ha nincs rá elég pénzem, akkor csak nap mint nap nézegethetem a kirakatban és vágyakozhatom utána. Tehát a vásárlóerő egy adott termék vagy szolgáltatás iránti fizetőképes kereslet.

Az eddigiek alapján elmondható, hogy a piac

• valamilyen sajátos szükséglettel rendelkező potenciális fogyasztók összessége, akiknek szándékukban áll és képesek is arra, hogy valamilyen cserefolyamatban igényüket kielégítsék;
• a kereslet és a kínálat összetalálkozása, mely során a termék gazdát cserél;
• marketing szempontból pedig nem más, mint folyamatosan változó értékesítési lehetőség.