A későromanika építőmestereire különösen nagy feladatok hárultak a tatárjárás után. Nemcsak a nagyarányú helyreállítás várt rájuk, hanem a frissen telepített városokban épületek tömegét kellett újonnan felhúzni, s nagyrészt rájuk hárultak a megnövekedett várépítkezésekkel kapcsolatos feladatok is. A királyi várak mellett sorra épülnek az előkelő nemzetségek várai öregtornyokkal, s a védőfalak gyűrűjétől övezve gyakran boltozott lovagterem fölött alakítják ki a palotát. Ilyen típusú palota emelkedik a Héder nemzetség ebből az időből fennmaradt lékai várában, vagy a szepesi vár nagy, hengeres öregtornyának közelében. Egy-egy előkelő család hatalmát birtokainak központjában erős vár és a nemzetségi monostor jelzi. E főúri várak nemsokára a királlyal is dacolnak majd.

65. ábra
Bal oldalon: A visegrádi vár
Jobb oldalon: A lékai vár

A hagyományos, vallási tárgyú ábrázolások és szimbólumok mellett a világi alapító személyesen is megjelenik a korszak képzőművészetében. Sorra találjuk az alapítók ábrázolásait. Ezek a képek arról tanúskodnak, hogy a korszak falfestészetében ugyanúgy, mint az építészeti szobrászatban, megjelennek a Felső-Itália művészetéből kiinduló, a német későromán kor festészetére jellemző stílusvonások, a merev vonalritmus. A későromanika hosszú magyarországi utóéletét éppen reprezentatív jellegének, XIII. századi közkedveltségének köszönhette.

Kiegészítő ismeretek