9.7. Összefoglalás
- A XI. század végét nagyarányú építőtevékenység jellemzi Magyarországon (Vác, Garamszentbenedek, Esztergom, Somogyvár).
- Az érett romanika kultúrája teljes gazdagságában a XII. század második felében bontakozott ki Magyarországon.
- Hatások, melyekből a magyar romanika táplálkozott: észak-itáliai hatás és németországi (főleg salzburgi) hatás.
- Jelentős a korban a kódexfestészet.
- Magyarországon a kora gótika jegyeit találjuk már a XII. század végétől. Ebből a korból származik a koronázási jogar nyele és foglalata.
- Erős a korban a lovagi kultúra.
- Megjelenik hazánkban a cisztercita és a premontrei szerzetesrend. Kolostorok, monostorok épülnek szerte az országban.
- Magyarországon a késő gótika nem csupán utóvirágzás, hanem igazi virágkor, mely a későbbi időkre is jelentőséggel bír.
- A XIII. század második harmadában a tatárjárás nem jelent nagy törést, az elpusztult épületeket újjáépítik.
- A kora gótikus hatások, melyet az ausztriai ciszterciták közvetítenek, komoly szerephez jutnak.
- A várak védelmi jelentőségét csak a tatárjárás után ismerték fel. Nagy arányú várépítési hullám kezdődik.