A technika fejlődése és az újonnan létrejött vállalkozások nagy száma árubőséget teremtett a piacon. A bővülő termelés (és a műszaki haladás) következtében a termelési gondok megszűntek, túlkínálat alakult ki a piacon. Mivel a vállalatok - annak érdekében, hogy utol tudják érni a keresletet - folyamatosan növelték a termelést, üzemnagyságuk növekedett (nagyobb termelési volumen, több gép, gyártó kapacitás növelése, egyre több munkást foglalkoztató gyárak). A kínálat így már beérte a keresletet, hiszen egyre több vállalat kezdett el foglalkozni (az igen nagy nyereséggel kecsegtető) fogyasztási javak előállításával, így a verseny kiéleződött (több termék, több konkurens cég jelent meg a piacon). Az addig korlátlan felvevőképességgel rendelkező piacon átrendeződtek a viszonyok: a túlkereslet átcsapott túlkínálatba, több volt a termék, mint amennyit a vevők meg tudtak, vagy meg akartak venni.

Az áruval telítődött piacon a versenytársak komoly konkurenciát jelentettek. A termék most már képtelen volt magát eladni, így értékesítési nehézségekkel kellett szembenézniük a vállalatoknak. Ez a változás a nagy gazdasági világválság néven vált ismertté a történelemben, melynek okai:

• túltermelés és
• az értékesítési nehézségek voltak.

Keresletcsökkentő mechanizmus

A drasztikusan csökkent, vagyis a konkurens cégek között megoszlott kereslet miatt vállalkozások mentek csődbe, mert nem tudták eladni termékeiket. Ennek következményeként egyre több ember vált munkanélkülivé, így a lakosság jövedelme csökkent, ahogy vásárlási hajlandósága is. Ez pedig még kevesebb termék értékesítését tette lehetővé.